Storytelling 3 különböző szemszögből

A második nap Erik Saalens-el indult, aki egy író és a Brandhome ügynökség alapítója. 
Amikor belépett a terembe, nem akartam elhinni, hogy író. Nem néztem ki belőle. 
Az első benyomásom az volt, hogy egy nagyra nőtt gyerek, aki bejött ide rózsaszín térdnadrágban, összefogott hosszú hajával és narancssárga karkötővel a kezén. Mikor megszólalt, első mondatában pedig elmesélte, hogy végigbulizta a múlt hetet és szeret versenyautózni. Majd azt is hozzátette, hogy ezekre azért van szükség, mert aki kreatív tevékenységet/írást végez muszáj, hogy válasszon valami veszélyeset, amin levezetheti a feszültséget, különben nem tud fókuszálni. 

Előadásának címe: Story Wars – Avagy a „márka történetek” hogy győzik le a „márka meséket”.
Számomra, a legérdekesebb pontja az előadásának az volt, amikor elmesélte, hogy mi a különbség történet és mese között. Egy történet a színtiszta igazat tartalmazza, míg egy mese már legendákat misztikusságot és alkalmanként hazugságot is. 
A hitelesség a legfontosabb tulajdonsága egy jó történetnek, hiszen 3 okot is tudott mondani, amiért nem érdemes hazudni:
1. Google
2. Bing
3. Yahoo

Megtanultuk azt is, hogy amikor egy történetet mesélsz, csakis a színtiszta igazat kell mesélned a saját szemszögedből, különben száraz és személytelen adatok halmaza marad. 
Illetve azt is megtanultuk, hogy hinned kell abban, amit csinálsz, hogy hitelessé válj és ne mesterkéltté.

Feltettük a kérdést, hogy kinek mit jelent az a fogalom, hogy HITELESSÉG. Többféle aspektusból közelítettük meg… Volt, aki számára ez a szó az őszinteséget jelentette, volt, akinek a konzisztenciát és volt, aki szerint ez nem más, mint egy identitás, amihez hűek maradunk.

Arról is beszélgettünk, hogy hogyan alakult át a reklámpiac az elmúlt 50 évben és miért van az, hogy régen a kreatív folyamat volt előbb és a „Mi?” és a „Hogyan?” kitalálása, ma pedig ezt megelőzi a „Hol?” és a „Mikor?”.

Délután találkoztunk DJ Pereira-val, aki a „Beauty Inside” Intelnek készített kampányával többszörös Grand Prix és Emmy nyertes kreatív igazgató. Elmesélte, hogy hogyan vitték végig a koncepciókat egy olyan ügyfélen, aki a thrillerből ki szerette volna hagyni a félelmetes részeket, és hogy győzték meg arról, hogy kelleni fog nekik a thriller is, mielőtt áteveznek romantikusabb vizekre és folytatják a filmsorozatot egy szerethetőbb résszel. 
Elmondta azt is, hogy sokkal jobban szereti a fikciókat a dokumentumoknál, bár kevesebb igazságot tartalmaznak, mégis egy érdekesebb világot kínálnak, így mindenki szívesebben merül el bennük.

Ezt követte Tom Bowman a BBC-től, aki viszont a dokumentarista stílusban felvett anyagoknak a szépségéről és nehézségeiről beszélt, ami számára ezek a legautentikusabb formái a történetmesélésnek. Kedvencei az állatokról készített dokumentumfilmek és a Go Pro kisfilmek.

A fárasztó nap után, elsétáltuk a parton, hogy felfedezzük a fesztivál. A legnagyobb felfedezésem eddig a Google Beach, amiről később, egy – a fesztivált, mint szórakozási terepet bemutató- posztban fogok írni. 
További szép hetet mindenkinek!